Virágföld, tőzeg, talajkondícionáló
Virágföld, tőzeg, talajkondicionáló
A jó minőségű termőföld a növények számára létfontosságú. Amellett hogy abból veszi fel a vizet és a tápanyagokat, a gyökerek rögzítésében is nagy szerepet játszik. A jó minőségű ültetőközeg, virágföld kedvező víz- és levegőgazdálkodású, jó szerkezetű. Laza szerkezetű, könnyen felveszi a vizet, ugyanakkor meg is tartja, de a felesleget könnyen el is engedi. Az edényben, cserépben, balkonládában, dézsában nevelt dísznövények, szoba- és balkonnövények, örökzöldek, díszcserjék, fűszernövények, zöldségek és gyümölcsök (pl. eper) számára különösen fontos, hogy a termesztő közeg rendelkezzen ezekkel a jó tulajdonságokkal, mivel az edényben viszonylag kevés közegben kell fejlődnie, gyökeret hoznia, hajtást és lombot nevelnie, virágoznia, zöldségek és gyümölcsök esetében pedig jó minőségű és bőséges zamatos és vitamindús termést nevelnie. Az ültetőközegek, virágföldek egyik fontos jellemzője a kémhatás, azaz a pH-érték. Eszerint megkülönböztetünk A típusú savanyú, vagyis alacsony(4-6) pH-jú földeket, B típusú, azaz semleges (6-7) pH-jú földeket, illetve C típusú, vagyis lúgosabb (pH 7-8) meszesebb közegeket. Egyes típushoz kiegészítő tartós műtrágyát is adagolnak.
Egyéb közeg
A vízkultúrában (pl. Lechuza) tartott szobanövények számára is kínálunk gyökérrögzítő és víztartó közegként funkcionáló agyaggranulátumot. A vízkultúrás, más néven hidrokultúrás növénytartás nagyon népszerű irodaházakban, bevásárló központokban, szállodákban, éttermekben, rendezvényterekben, ahol nagyméretű dekoratív szobanövényekre van szükség szakértelmet nem igénylő, kis fenntartás mellett. Ezeket a növényeket csak tápoldatozni kell szobanövények számára javasolt folyékony tápoldattal. Növekedésük során előfordul, hogy nagyobb edénybe kell átültetni őket. Erre jó célt szolgál az agyaggranulátum, ami dekorációs célra is használható.
Vízkultúrában nemcsak szobanövényeket lehet tartani, de zöldségféléket is termeszthetünk. Ma már a modern növényházakban szinte kizárólag talajhelyettesítő, alternatív közegeken, kőzetgyapot, illetve kókuszrost paplanokon zajlik az intenzív zöldségtermesztés. Az egyre fogyatkozó tőzeg kiváló helyettesítője a kókuszrost, ami tulajdonképpen hulladék, így környezetvédelmi szempontból sem aggályos annyira, mint a tőzeg. A préselt kókuszkorong, kókusztégla vízbe áztatva térfogatának sokszorosára duzzad, magvetésre, dugványozásra, illetve talajlazításra egyaránt alkalmas.
Kertészeti perlit vulkanikus eredetű kőzet. Többféle szemcseméretben kapható. A gyártás során hőkezelik, így garantáltan kórokozómentes, gyommagmentes, steril anyag. A perlitet világszerte használják, elsősorban az árutermelő kertészetekben, a palántaföldek lazító, levegő- és vízgazdálkodását javító összetevőjeként. Gyökéreztetéshez önmagában is alkalmazható. A kertészeti perlit tulajdonsága, hogy pH-ja semleges, könnyű, szerkezete stabil, tápanyagot nem tartalmaz. A kertészetek mellett otthoni, házikerti felhasználásra is javasolt palántaneveléshez, gyökereztetéshez, illetve laza közeget igénylő szobanövények (pl. orchidea) közegének lazításához.
A kertészeti perlit amellett, hogy lazítja, levegőzteti a közeget, a nedvességet is megköti, magában tartja. Megóvja a növényeket a kiszáradástól anélkül, hogy felesleges pangó víz keletkezne, ami gyökérfulladást okoz.
A vermikulit természetes eredetű szilikát-ásvány. A bányászati terméket a perlithez hasonlóan őrlik, majd magas hőmérsékleten duzzasztják, így egy könnyű granulátumot kapnak. Az egymással párhuzamosan álló szilikát-kristálypalák megnövelik az anyag felületét, ami jól tartja a vizet, a granulátumok közötti pórusok pedig a levegőt. pH-ja a bányászat helyétől függően változó, 7-9 közötti. Emellett a vermikulit káliumot, magnéziumot és kalciumot is tartalmaz.
Ebbe a kategóriába soroltuk a virágkötészetben használatos víztartó habtéglát, közismert nevén az oázist is. A habtégla vagy tűzőhab a kreatív virágkötészeti kompozíciók elengedhetetlen kelléke, legyen szó asztaldíszről, esküvői kocsidíszről vagy sírdíszről. Szárazon a szárazvirág-kötészetben is alkalmazható. Benedvesítve az élővirág-kompozíciókat hosszú ideig ellátja nedvességgel. Könnyű, jól formálható, vágható. Tálba, dobozba, kosárba, koszorúba is beépíthető.
Fenyőkéreg
A fenyőkéreg a virág- és cserjeágyások legnépszerűbb takaróanyaga. A fenyőkéreg-mulcs nemcsak mutatós, hanem elnyomja a gyomokat, csökkenti a talajból a víz elpárolgását. Készülhet borovi vagy vörös fenyőből, többféle, apró, vagy nagy frakcióban, vagy a két frakció keverékét tartalmazó ideál típusban. A kiváló minőségű fenyőkéreg hőkezelt, így kártevőktől, kórokozóktól, gyommagvaktól mentes.
A különböző szemcseméretű borovi vagy vörösfenyő kéreg, fenyőmulcs kiváló talajtakaró és dekorációs anyag. A fenyőkéreg mulcs-takarás megakadályozza a gyomosodást, megtartja a talajban a nedvességet, hűti és árnyékolja a talajt. Kifejezetten előnyös savanyú talajt kedvelő növények (fenyő, rhododendron) talajának takarására. A különböző színűre festett fenyőkéreg-mulcsnak dekorációs szerepe sem elhanyagolható; kiemeli a növények szépségét, rendezett megjelenést kölcsönöz a virágágyasoknak.
Talajjavító, talajkondicionáló
A talajjavító, talaj- és növénykondicionáló, talajaktivátor készítmények használata virágkorát éli. A természetben is megtalálható, felszaporított mikroorganizmusokkal, baktériumokkal, mikorrhiza gombákkal vagy éppen algakivonatokkal, huminsavakkal javítható a talajélet, a humuszképződés, jobb lesz tápanyag, víz hasznosulása. Javul a termesztett növények ellenálló képessége a szélsőséges környezeti változások okozta stresszhatásokkal, valamint a kártevők és kórokozók támadás ellen, csökken a gazdasági kár. Javul a talajszerkezet és a talajélet, ami nemcsak a termésmennyiség és –minőség növekedése vonatkozásában, hanem ökológiai, környezetvédelmi szempontból is nagy jelentőséggel bír.
A talajélet felpezsdítésére, a tápanyagfeltárásban és az ásványi tápanyagok növények számára felvehető formájúra való átalakításában nagy szerepül van a különböző, algákat, baktériumokat és egyéb hasznos élő szervezeteket tartalmazó talajjavító és talaj- és növénykondicionáló mikrobiológiai készítményeknek. A talajélet fokozásával a termesztett növények is egészségesebbek, színesebbek, bőven termők lesznek. A szőlőtörköly komposzt és a különböző folyékony huminsavak a talaj szervesanyag-pótlását segítik. A vízmegtartást segítő anyagok magukba zárják az öntözővíz és esőcseppek egy részét, szárazság, aszály idején ezek a csapdába ejtett vízcseppek itatják növényeinket.
A jól ismert folyékony Amalgerol új szilárd fejlesztése az Amalgerol Starter mikrogranulátum formulájú starter műtrágya. Megfelelő arányban tartalmazza a növények kezdeti fejlődéséhez szükséges tápelemeket. Magas és könnyen felvehető foszfor-, cink- és kéntartalma elősegíti a gyors gyökérképződést. Magas káliumtartalma javítja a sejtek áteresztő képességét, amely elősegíti a nitrogén megfelelő beépülését, ezáltal a növények számára nélkülözhetetlen esszenciális aminosavak képződését.
A könnyen kijuttatható, granulátum formulájú algakészítmények igen jelentős gyökérképző hatással rendelkeznek. Magas szervesanyag-tartalmuk hozzájárul a talajok biológiai aktivitásának fokozásához. A talajalgák az evolúció folyamán a szárazföldi talaj biotóp feltételeihez, ezért szélsőségesebb és gyorsan változó fizikai, kémiai és biológiai környezetben élnek, mint a vízi algák. Az állandó stresszhelyzetre a termesztett növények számára hasznos bioaktív anyagok termelésével válaszolnak, így kedvezően befolyásolják a növény-talajrendszereket. Az elpusztult algák szerves anyaggal gazdagítják talajt, ami tartalék tápanyagként funkcionál minta a termesztett növényeknek, mind pedig a talajban elő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) számára. Egyes talajalga fajok antagonistái lehetnek a növényi kórokozóknak.
A hasznos talajbaktériumokat tartalmazó talajkondicionáló készítmények rendszeres használata fokozza a növények ellenálló képességét és elősegíti a talajélet helyreállítását. Mindenféle növényi kultúrában alkalmazhatók, a termesztés minden ciklusában. Serkentik a növekedést, növeli a szárazságtűrő és különböző kórokozókkal (pl. különböző baktériumok, gombák, rovarok, fonálférgek) szembeni ellenálló képességet. Nemcsak talajkezelésre, de lombtrágyaként is alkalmazhatók.
Már a 19. században felfedezték, hogy egyes talajlakó gombafajok és magasabb rendű növények között kölcsönösen előnyös, szimbionta gyökérkapcsolat alakul ki. Ezeket a gombákat mikorrhiza (görögül: gombás gyökér) gombáknak nevezik. A gomba micéliumából kiinduló gombafonalak (hifák) behálózzák a gazdanövény gyökereit, a kétféle élőlény kölcsönösen segíti egymás tápanyaghoz jutását. A mikroszkópikus méretű mikorrhiza gomba hifahálózata megnöveli a termesztett növény gyökerének víz- és tápelem-felvételére szolgáló felületének nagyságát. Ez a kapcsolat a növény egész életében fennmarad, így serkentve a növény fejlődését és a betegségekkel szembeni ellenálló képességét. Növekszik a növény tápanyag felvétele és ellenálló képessége a kolonizált gyökér segítségével.
A vízháztartást javító szerves vagy szervetlen eredetű anyagok, pl. Zeba, Stockosorb, Gyökéritató, Vízőr arra szolgálnak, hogy javítsák a talajok, közegek vízmegtartó-képességét. Nagy jelentőségük van az aszálykárok mérséklésében. Egyes anyagok képesek megkötni és a növény számára hasznosíthatóvá tenni a levegő páratartalmát is. Jó eredménnyel használhatók cserépföldek, ültetőközegek vízháztartásának javításában, az öntözővíz mennyiségének csökkentésében.
Tőzeg
A tőzeg a legnagyobb mennyiségben használt növénytermesztő közeg. Kémhatása általában savanyú vagy semleges, tápanyagtartalma csekély, ezért sokféle növénykultúrához rugalmasan felhasználható, szerkezettartó anyag. Ismerünk síkláp tőzeget és felláp tőzeget. Az utóbbit balti vagy fehér tőzegnek is neveznek, mivel elsősorban a Baltikumban (Litváni, Lett- és Finnország) bányásszák. Világos, csaknem fehér színű anyag, amelyben tőzegmoha rostos szövetszerkezete felismerhető. Ebben a cikkcsoportban a legnépszerűbb gyártók (Kekkilä, Novobalt, Pindstrup, Klasmann stb.) különböző rostméretű termékeit találod. Ide soroltuk a népszerű Jiffy tőzegkorongot is.
A tőzeg a vízzel borított, lápos területeken képződő, nagy víztartalmú szerves anyag. A tőzeg mocsári környezetben alakul ki, ahol a növények elhalásuk után víz alá kerülnek. A szerves anyag ekkor oxigén jelenléte nélkül, anaerob körülmények között bomlik le. A tőzegképződéshez vezető folyamatot biokémiai szénülésnek nevezzük. Ekkor mikroorganizmusok végzik a szerves anyag lebontást. Így keletkezik a tőzeg, benne a növényi anyag még felismerhető. A lebomlás mértékétől függően a tőzeg színe eltérő. Az alig bomlott, felszín közeli, világos színű tőzeg a fehér tőzeg. Az alsóbb rétegekből származó, nagyobb mértékben lebomlott tőzeget feketének nevezzük. A fehér tőzeg rostos szerkezetű, növényi tápanyagot nem tartalmaz. A fekete tőzeg földszerű, csekély tápanyagtartalma is van.
A tőzeg keletkezési helye szerint kétféle típusát különböztetjük meg. A síkláptőzeg lefolyástalan medencékben, tófenéken, ártereken alakul ki. A réti növénytársulások bomlásával keletkezik, rétláp-tőzegnek is nevezik. A síkláptőzeg meszes, kémhatása semleges, gyengén lúgos (kivéve a hansági Osli-tőzeg). Viszonylag magas a feltárható tápanyagtartalma. Hazai lelőhelyei kimerülőben vannak.
Tőlünk északabbra fekvő országokban, jellemzően a Baltikumban, hűvös, csapadékos körülmények között, Sphagnum tőzegmohából képződik a rostos szerkezetű felláp-tőzeg, azaz a fehértőzeg. Az elhalt tőzegmoharétegek egymásra rakódásával alakul ki. Kémhatása savanyú (3-5 pH). Tápanyagtartalma csekély. Rostos szerkezete, jó víztartó képessége miatt a felláptőzeget használják leginkább kertészeti termesztőközegként.
Bár a tőzeg megújuló nyersanyag, újraképződésének folyamata rendkívül lassú. Az intenzív felhasználás miatt sajnos a Föld kitermelhető tőzegvagyona véges, ezért a termesztőközeg-gyártók alternatív helyettesítő, illetve adalékanyagokat keresnek. A legmodernebb földkeverékekben, szubsztrátokban a tőzeget kókuszrosttal, illetve speciális hőkezelési és fizikai feldolgozási eljárással előállított farosttal egészítik ki.
Virágföld
Virágföldek gyűjtőnév alatt találod a cserépben, edényben, dézsában, balkonládában nevelt balkon- és szobanövények, örökzöldek, díszcserjék, fűszernövények, zöldség- és gyümölcsfélék (pl. eper) termesztéséhez szükséges földkeverékeket. A virágföldek alapanyaga legtöbbször a tőzeg, de komposztalapú termékek is találhatók a kínálatban. Az univerzális, szinte minden növény számára megfelelő virágföldek mellett az egyedi igényű dísznövények, pl. orchidea, rhododenron, kaktusz, fenyő, muskátli, pálma és citrusfélék számára ideális közegeket is itt keresd. Ide soroltuk a magvető és palántaföldeket, kerti ültetőföldet, tóföldet is.
Általánosságban a növények számára ideális föld a következő tulajdonságokkal rendelkezik: aprómorzsás, légáteresztő (annak érdekében, hogy gyökérzet levegőhöz jusson), valamint optimális mértékben vízáteresztő (nem fullad meg a gyökér a pangó víztől) és víztartó (víz segítségével létrejön a tápanyag-transzport, a gyökerektől egészen a legutolsó növényi sejtekig).
A jó minőségű virágföld humusztartalma magas, így képes megkötni, raktározni, szükség esetén pedig a növény rendelkezésére bocsátani a tápanyagokat. Minél sötétebb színű a virágföld, humusztartalma annál magasabb. A jó virágföld szerkezete aprómorzsás, kissé nyirkos, de nem nedves. Idegen anyagokat nem tartalmaz.
Az ültetőközegek, virágföldek egyik fontos jellemzője a kémhatás, azaz a pH-érték. Eszerint megkülönböztetünk A típusú savanyú, vagyis alacsony (4-6) pH-jú földeket, B típusú, azaz semleges (6-7) pH-jú földeket, illetve C típusú, vagyis lúgosabb (pH 7-8) meszesebb közegeket. Az ABC besorolást a Florasca szabadalmaztatta Magyarországon, ami Az „A” típusú virágföld felhasználható savanyú közeget kedvelő növényekhez: azálea, afrikai ibolya, elefántfül (alokázia), ananász, begónia, bróméliafélék, zebralevél (Calathea), ciklámen, flamingóvirág, gardénia, csuporka (Gloxinia), hortenzia, hangafélék (Erica), hálóslevél (Fittonia), bugás mügefű (Ixora), szobakankalin, lándzsarózsa (Aecmea fasciata), páfrányok, kamélia, szobafenyő, szobapáfrány, Rhododendron-fajok.
Az általános, „B” típusú virágföld sokféle növény számára megfelelő, pl. Aloe, Asparagus, amarillisz, borostyán arália, Dieffenbachia, szőlőlevél (Cissus), citrusfélék, csokrosinda, fikusz, fukszia, gyompálma, kaktuszfélék, kínai hibiszkusz, kroton, pompás kutyatej (Euphorbia milii), korallvirág (Kalanchoë), mikulásvirág, nyíllevél, madársóska (Oxalis), pletyka, filodendron, sárkányfa (Dracaena), szobaarália (Fatsia japonica), szobaborostyán, jukka, viaszvirág (Hoya), vízipálma.
A „C” típusú virágföldet muskátliföldnek is nevezik. Kissé lúgos kémhatása, meszesebb. Az alábbi dísznövényfajok ültetésére használhatjuk: klívia, cserepes rózsa, csavartpálma, datolyapálma, japán babérsom (Aucuba), kukoricalevél (Aspidistra), könnyezőpálma (Monstera), leánder, muskátli, anyósnyelv (Sansavieria), sugárarália (Schafflera), törpepálma (Chamaerops).
Az orchideák számára speciális, fenyőkéreg-alapú földkeverékre van szükség. Az orchideák által kedvelt laza szerkezet a válogatott vörös-fenyőkéreg, perlit és kókuszrost adja. Hosszan tartó tápanyagot a rostos tőzeg és PG-Mix biztosít biztosítja az orchideaföldben.
A kaktuszok és pozsgások (szukkulensek) számára összeállított speciális földkeverék Sphagnum moha tőzeget, síkláp tőzeget, biohumuszt, komposztált marhatrágyáz, folyami homokot és műtrágya keveréket tartalmaz.
Tetőkertek építéséhez speciális összetételű földkeverékre van szükség. Megkülönböztetünk extenzív és intenzív tetőkerti földet. Az extenzív föld összetevője ásványi őrlemény, zeolit, kéregkomposzt és más természetes komponensek, amelyek megfelelnek különféle varjúháj-fajok számára. Az intenzív tetőkerti növények (évelők, cserjék egynyáriak, fák) számára magasabb szervesanyag-tartalmú közegre van szükség, így az intenzív tetőkerti föld az előbb felsorolt összetevők mellett humuszt is tartalmaz.